A civil esőfakasztás világméretú iparággá nőtte ki magát

Megjelent: 2018. január 07. 10:06
Régi elképzelés az időjárás, azon belül is a jégeső befolyásolása, aminek hátterét az Index idézte. Itthon pedig a NAK feladata lett a jégkármérséklő-rendszer kialakítása.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárdot nyert el a jégkármérséklő-rendszer kiépítésére még 2017 folyamán. Összesen 986 talajgenerátort helyeznek üzembe az ország teljes területén, amiből 222 lesz automatizált. A rendszer kialakítása folyamatban van.

Viszont az időjárás ilyen módon való befolyásolása nem újkeletű, mint arról az Index néhány napja beszámolt. A történet még dr. Bernard Vonneguttal kezdődött, aki atmoszférakutató volt, és 1946-ban a kutatócsoportjával először sikerült a GE laborjában a felhőmagvasítás jelenségét előidéznie és megfigyelnie. Ez nagyjából annyit jelent, hogy egy mesterséges felhőből esőt, illetve hóesést fakasztott különféle anyagok, mint a só vagy az ezüst-jodid bevitelével. A korabeli amerikai sajtó nagy szenzációt kanyarított a tudományos eredményből, a cikkek mesterségesen szabályozott időjárásról, esővel eloltott erdőtüzekről és garantált karácsonyi hóesésről fantáziáltak. Az persze hamar kiderült, hogy a gyakorlatban nem olyan egyszerű a dolog kivitelezése…

A termőföld jégverés után

 

A civil esőfakasztás azóta egész iparággá nőtte ki magát: a Bloomberg összefoglalója szerint 52 országban foglalkoznak ilyesmivel; a legnagyobb szereplő Kína, ahol államilag koordinált az esőcsinálás, és százmilliókat költenek arra, hogy a mezőgazdaságot támogassák az így előidézett öntözéssel, illetve a nagyvárosok katasztrofálisan agyonszennyezett levegőjét mossák ki néha egy kiadós esővel. Bár már vagy fél évszázada használják, a tudósok a mai napig vitatkoznak azon, valójában milyen hatásfokkal működik a mesterséges esőfakasztás, de ahhoz már elég statisztika gyűlt össze, hogy kijelentsük: igen, működik.

A lényeg, hogy ha egy felhő pont a kellő magasságban van, és ott pont a kellő hőmérséklet uralkodik, akkor a párából kicsapódó vízcseppeknek van is idejük megfagyni, és nem is olvadnak el, mire leesnek a földre: kész a jégeső. Ebbe a folyamatba úgy tudunk beleavatkozni, hogy a felhőbe beleszórunk valami anyagot, ami felturbózza a jégkristályok képződésének sebességét. Az eredmény: sokkal több, de kisebb jégdarab, amelyek szépen visszaolvadnak vízzé, mire a földfelszínig érnek.


(Index/nak.hu) (fotó: MTI)

A Növényvédelmi Portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információk Elfogadom