A precíziós öntözésnek is van jövője

Megjelent: 2018. február 06. 16:45
A digitalizáció és az agronómia kapcsolata volt a február 6-i Agrofield 4.0 elnevezésű szakmai tanácskozáson. Az eseményen a NAK mezőgazdasági igazgatója elmondta, hogy a precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot.

 

A magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, hogy tud-e élni a digitalizációval, milyen gyorsan alkalmazza a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat és a precíziós gazdálkodást – szögezte le Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kedden, Budaörsön, az Agrofield 4.0 elnevezésű szakmai tanácskozáson. Mint mondta, a modern mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy felvegyék a versenyt a fejlett gazdaságokkal. Emlékeztetett, hogy a 2014-2020 között Magyarországra érkező több mint 12 ezer milliárd forint uniós forrásból mintegy 3700 milliárd forint célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálja. Döntő jelentőségűnek nevezte, hogy a forrásokat a gazdálkodók a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében használják fel.

Az államtitkár kiemelte, hogy ma már egyre többen használnak precíziós technológiát, terjed például a GPS-sorvezetők és az automata kormányzás kombinációja, hogy a traktor a lehető legkisebb területet járja be. A hozamtérképek és a távérzékelés együttes alkalmazásával pedig meg lehet állapítani, hogy hol érdemes növényvédő szert, trágyát kijuttatni, és a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba kevesebb vetőmag juthat.
– A kertészetben az automatizált üvegházak nélkül gyakorlatilag ma már nem is lehetne eredményesen termelni – hangsúlyozta Nagy István. – Nagy jövő előtt áll a jelentős megtakarítást biztosító precíziós öntözés is.

Az államtitkár megjegyezte, a mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, versenyképességének növelése érdekében fejleszteni kell az élelmiszeripart, és ezzel párhuzamosan az agrárexporton belül növelni kell a feldolgozott termékek arányát. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország stratégiai érdeknek tartja a GMO-mentességk fenntartását, és hangsúlyozta, hogy az agrártudományi felsőoktatás színvonalának is meg kell felelnie az új kihívásoknak, amihez szavai szerint a képzési programok újragondolása szükséges.

A tanácskozáson Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója is kiemelte a digitalizáció szerepét, amelyet a lehetőségek tárházának nevezett az agráriumban és felhívta a figyelmet a precíziós nemesítésben rejlő fejlesztési és fejlődési potenciálra.

Ugyanitt Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági igazgatója arról beszélt, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országokban az agrárium digitalizációjával, a precíziós gazdálkodással már 30-40 éve foglalkoznak, így Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatások és kész alkalmazások vannak ezen a területen.
– A precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot, ezért a módszerek elsajátítására alkalmas és képes fiatalokra, a precíziós technológia alkalmazását ösztönző programokra van szükség – tette hozzá.

A tanácskozáson többek között szó volt még a szintetikus élelmiszerekről, a talajszkennelés talajtani alapjairól és a talajszkennerek működéséről, a precíziós gazdálkodás buktatóiról és előnyeiről.


(MTI)

A Növényvédelmi Portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információk Elfogadom