,,A terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos!"

Megjelent: 2018. október 31. 11:14
A búza-termésátlagok lokálisan még csak-csak elérik a nyugat-európai szintet, országosan még nem, így van hova fejlődni. A termésátlag és a -biztonság növeléséhez több tényező is hozzájárul. Például a talaj gyenge termőképességét itthon mindenképpen javítani kell.


Negyedik alkalommal rendezte meg ebben az évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei szervezete hagyományos búzatermelési versenyét, amelynek gazdafórummal egybekötött eredményhirdetését október 30-án tartották Vasszécsenyenben. Érdemes is legjobbakat kiemelni. Az étkezésibúza-kategóriában első lett Kenyeres István 9,85 tonna/hektáros eredménnyel (ő salköveskúti földön termelt), a második Nagy Imre (Bozzai) lett 9,29, a harmadik Derks Wilhelmus Josephus (Egyházasrádóc) lett 9,05 t/ha-os mennyiséggel. A takarmánybúza-kategóriában Lőrincz Lajos (Döbörhegy) volt a győztes 9,02, a második Forintos István (Pécöl) lett 8,88, a harmadik pedig a Vita Kft. (Jákfa) lett 8,58 t/ha mennyiséggel.

Nagy István adta át a díjakat a kategóriagyőzteseknek

 

Az számokat Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy kommentálta, hogy ezekből is látszik, lehet hatékonyan, eredményesen búzát termeszteni, és lokálisan „képesek vagyunk nyugat-európai hozamokat produkálni”.
– Ám az országos eredményeket nézve sajnos ettől még igencsak messze vagyunk. Egy átlagos évben Nyugat-Európában nem ritkák a 8-10 tonna/hektáros búza termésátlagok. Idén itthon közel 950 ezer hektárról 4,8 millió tonna búzát takarítottunk be, ez hektáronként 5,1 tonnás termésátlagot jelent. Ez mindössze 50 kg-mal (egy zsákkal) volt több, mint majdnem 3 évtizeddel ezelőtt, 1990-ben. Persze mondhatjuk, hogy 1990 egy jó esztendő volt, az idei meg inkább közepesnek mondható. De akkor sem sokkal jobb a kép, ha nem egy-egy évet ragadunk ki, hanem öt év átlagát vizsgáljuk: az elmúlt öt év (2013-2018) termésátlaga 5,2 tonna/hektár volt, ez alig több mint 15 százalékkal haladta meg az 1990-1995 közötti 4,4 tonna/hektárt – jegyezte meg az elnök.

Mint mondta, idén a kedvezőtlen időjárás miatt Európában sem volt túl jó a búzatermés. A 127 millió tonnára becsült uniós termésmennyiség 2012 óta a legalacsonyabb, a legnagyobb termelőnek számító Franciaországban és Németországban egyaránt romlott a hozam, előbbinél éves szinten 8 százalékkal, utóbbinál 18 százalékkal csökkent a termés.
– Ahhoz pedig, hogy teljes képet kapjunk a minket körülvevő piacról, nem szabad megfeledkeznünk Ukrajnáról és Oroszországról sem. Utóbbi úgy vált a világ első számú búzaexportőrévé, hogy a termésátlagok nem érik el a 3 tonnát hektáronként. Oroszország idén mintegy 40 millió, Ukrajna pedig 16 millió tonna búzát exportálhat. Keletei szomszédunk egymaga majdnem annyi búzát szállít ki a külpiacokra, mint az egész EU. A magyarországinál harmadával nagyobb nyugat-európai termésátlagokat, és a világpiacot elöntő orosz és ukrán búzát szemlélve nem férhet kétség ahhoz, hogy van hová fejlődnünk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az a feladata, hogy minden rendelkezésére álló eszközével segítse a búzatermesztő gazdálkodók versenyképességének növelését – mondta Győrffy Balázs.

A NAK elnöke szerint a termésbiztonság növelését segíti az idén elindított jégkármérséklő-rendszer. Ennek révén például idén az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya, ezzel több milliárd forint veszteséget sikerült megelőzni. Szintén fontos a termeléshez megfelelő fajta kiválasztása: a NAK idén csatlakozott a Vetőmagszövetség és a GOSZ posztregisztrációs fajtakísérletéhez, amiben 46 őszibúza-fajta szerepelt. Kukorica esetében télen, őszi búzából jövő nyáron készül el az ajánlati fajtalista. Búzából 48 fajta részvételével indultak, indulnak el a napokban a kísérletek, ezek a fajták a hazai piac 90 százalékát lefedik. A következő versenyképesség-növelő tényező az öntözés fejlesztése, aminek előkészítése kamarai közreműködéssel zajlik, és amihez a kormány 2020 és 2030 között 17 milliárd forint forrást biztosított. Győrffy Balázs szerint elengedhetetlen továbbá, hogy a gazdák fogadókészek legyenek az új innovatív technológiákra, a precíziós gazdálkodásra és ezek alkalmazására, valamint bátrabban vegyenek részt az önkéntes termelői együttműködésekben. Megjegyezte, utóbbira ösztönző szabályozási, pénzügyi környezet kialakításán közösen dolgozik a NAK és az agrártárca.

 A NAK elnöke szerint van még hova fejlődni a búzatermelésben

 

Az eseményen Nagy István miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredményes termeléshez a magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is. Mint mondta, az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma, a szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.
– Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is. Ki kell mondani azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalmaerőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig – jelentette ki.

Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya" használatáról. Szavai szerint ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.

A miniszter szerint komoly gond, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Ugyanis miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.
– Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni – közölte.


(nak.hu) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)

A Növényvédelmi Portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információk Elfogadom