Az aszály kialakulása megelőzhető

Megjelent: 2019. április 11. 13:09
Szemléletmódváltásra és technológiai újításokra van szükség a mezőgazdaságban – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Már csak azért is, mert jelenleg a talajba kerülő nedvesség 50 százaléka ugyanis úgy tűnik el, hogy azt nem hasznosul a mezőgazdaságban.


Negyven éve nem volt arra példa, hogy ilyenkor öntözni kelljen az Alföldön. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint ezen a télen 26 százalékkal kevesebb volt a csapadék az elmúlt évtizedek átlagánál.  Az már most látszik, hogy az idei szárazság egyre nagyobb veszteséget okoz a gazdáknak. A Viharsarokban például szinte csontszárazak a földek. Kalászos gabonából már most úgy becsülik, hogy a szárazság miatt 30 százalékos veszteséggel lehet számolni. Az elmúlt napok esős időjárása a Nyugat-Dunántúlon javított a helyzeten, de keleten, délkeleten még kellene a kiadós eső, különben jelentős kár érheti a gazdákat. Számszerűsítve: idén eddig 550 aszálykárt jelentettek be 24 ezer hektárnyi területre a gazdák, míg az elmúlt év hasonló időszakában mindössze egy kárbejelentés érkezett 41 hektárnyi területre.

– A kevés csapadék és az egyre több hektár termőterületet érintő aszály azt mutatja, hogy a klímaváltozás már „a nyakunkon van” – jelentette ki Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. – Évről évre jelennek meg olyan természeti jelenségek, amelyek miatt át kell alakítani a mezőgazdaság szemléletmódját és technológiai újításokra van szükség. Másfajta gazdálkodást kell bevezetni, és eljött az ideje, hogy az emberek másképp reagáljanak az időjárási viszonyokra, mert jelentős átalakuláson megy keresztül a klíma.

– A klímaváltozás jelenségét ma már senki sem vitatja, inkább az azt kiváltó okok miatt folynak még viták – mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. – Jól látható, hogy az elmúlt évtizedben nőtt a csapadék egyidejűsége és az intenzitása. Ez azt jelenti, hogy egyszerre esik le nagy mennyiségű csapadék, majd több héten vagy hónapon keresztül egyáltalán nincs. A hirtelen lehullott esőt a talaj nem képes elvezetni, ezért a felszínen folyik el, jelentős károkat okozva ezzel a gazdaságban.

Zászlós Tibor is egyetért azzal az állásponttal, hogy a megváltozott éghajlati körülményekre megfelelő válaszokat kell adni, hiszen a társadalom számára ugyanúgy elő kell állítani a szükséges mennyiségű élelmiszeripari termékeket megfelelő ár-érték arányban és egészségesen.

Gyuricza Csaba hozzátette, a legnagyobb víztározó Magyarországon nem a Duna és nem is a Tisza, hanem maga a talaj.
– A termőföld nedvességének megőrzését kell kitűzni első számú feladatként, hogy csökkenjen a veszteség. Hazánkban jellemzően akkor cselekszünk, amikor már megvan a probléma. Szerinte azonban a megelőzés a fontos, az aszály megakadályozására pedig fel lehet készülni újszerű talajművelési technológiák alkalmazásával – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, ezen a területen még bőven van mit fejlődnie Magyarországnak. Jelenleg a talajba kerülő nedvesség 50 százaléka ugyanis úgy tűnik el, hogy azt nem hasznosul a mezőgazdaságban. Ez akár több balatonnyi vízmennyiségnek felel meg. Hozzátette, a természetes vizek megőrzése ráadásul nem kerül sok pénzbe sem, inkább csak megfelelő szakmai tudást, előrelátást és odafigyelést igényel.


(forrás: hirado.hu)

A Növényvédelmi Portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információk Elfogadom