Legjobb esetben is csak ezer tonna málnát szüreteltek itthon

Megjelent: 2017. augusztus 07. 14:39
Egyre kisebb területen és egyre kevesebben foglalkoznak málnatermesztéssel Magyarországon – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet kimutatásából.

málna

Málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez az utóbb i években 1,5-2 ezer tonnára csökkent. A málna- ültetvények elöregedtek az elmúlt években, sokan felhagytak a termeléssel, egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel. A málna nagyon érzékeny gyümölcs, a magyarországi klíma, az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, megéghetnek a bogyók. Sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem tűri jól – mutat rá az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI). A szervezet szerit fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajták adhatnak lendületet a termesztésnek. Az idén fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A málna a júniusi, júliusi hőséget nehezen bírta, a szemek elaszalódtak. Szakértők szerint az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege évek óta egyaránt negatív. A friss málna kivitele évek óta csökken, igaz 2016-ban 2,9 tonnáról 6,1 tonnára nőtt az előző évihez képest. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába került. A Budapesti Nagybani Piac kínálatában nem jellemző az importmálna. A belföldi málna 2017-ben a 21. héten jelent meg a piacon 5350 forint/kilogramm termelői átlagáron. A málna termelői ára átlagosan 8 százalékkal 1334 forint/kilogrammra emelkedett a 23– 30. héten az elmúlt év azonos időszakának átlagárához viszonyítva. A málna magyarországi szezonja június–július hó- napokban van, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kétszer termő, illetve a folyton termő fajtákat még szeptemberben is be lehet takarítani, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy még október elején is jelen legyen a friss gyümölcs a kínálatban.

Az unió legnagyobb málnatermelője Lengyelország, ahol 100 ezer tonna termett 2016-ban. Szerbia világelső málnatermelésben, közel 20 ezer hektáron 110 ezer tonna málna terem évente, amelynek több mint 90 százaléka exportra kerül, tavaly az exportból származó bevétel 250 millió eurót tett ki. Az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország. Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2016-ban, amikor a behozatal 5 százalékkal 16,8 ezer tonnára csökkent, a kivitel 1 százalékkal 5,4 ezer tonnára emelkedett az előző évihez képest. Marokkó 38 százalékkal 9,3 ezer tonnára növelte a beszállításait a közösségbe 2016-ban, míg Szerbiából a felére, 3,3 ezer tonnára esett a friss málna importja.

NAK/AKI

A Növényvédelmi Portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információk Elfogadom