Meleg után lehűlés jön, de kemény fagy még nem várható

Megjelent: 2018. január 09. 12:05
Az elmúlt napok meleg időjárása után fokozatos lehűlés következik – ez jó hír a növénytermesztők számára. Ugyanakkor tény: a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek.


Szokatlanul melegen indult a január, és ennek lehetséges mezőgazdaságot érintő következményeire a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hétfőn figyelmeztetett is. A múlt hétvégén az M1 aktuális csatorna híradójában Herold Ferenc kertészmérnök, biogazda azt mondta: az lenne a jó, ha ez a meleg időjárás minél hamarabb véget érne, és azt követően nem lenne túl hideg. Komoly gond a gyümölcsösöknél, hogy azokban már metszenek, és a metszésnél sok sérülést okoznak, így ha mínusz tíz fokra hűl a levegő hőmérséklete, az komoly károkat okozhat a növényeknek.

Mint a műsorban elhangzott, már rügyezik a ribizlibokor, az alma- és a barackfa, a dél-balatoni borvidéken pedig megkezdődtek a szőlőmetszések. Elkezdett érni a repce is, és a szakemberek szerint, ha továbbra is ilyen meleg marad az idő, az árthat a termés minőségének.

A januári meleg kapcsán Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában azt mondta, a globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be. És szerinte ez érvényes a mezőgazdaságra is.
– Hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli. Sajnos azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén. A mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek – jegyezte meg.

 

A kártevőkkel is számolni kell

 

Az őszi kalászosok egyelőre nincsenek veszélyben az enyhe idő miatt – mondta az InfoRádiónak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve: nagyobb kárt csak egy hirtelen érkező jelentős lehűlés okozhat. Mint mondta, a kontinentális éghajlaton élő növények és állatok az elmúlt több tízezer évben alkalmazkodtak az időjáráshoz, és felkészültek a télre. Ha csúszik a hideg idő, esetleg enyhe évszak van, a növények akkor is a télre vannak felkészülve. A szövetség elnöke szerint a melegebb lejtőkön a magyarországi növénytermesztés eredményességére nem lesz befolyással az enyhe idő. A hűvösebb területeken lehet probléma, hiszen a hideg megérkeztével elfagyhatnak a növények. Az őszi vetések azonban áttelelnek, így az őszi búza, árpa és repce jó minőségű lesz Vancsura József szerint. A szélsőségek, tehát, ha egy hétig 20 fok fölé vagy mínusz 20 fok alá menne a hőmérséklet, már kárt okozhatnak a termésben. A legjobb az lenne, ha a hőmérséklet éjszakára fagypont alá szökne, és szép lassan visszaállna a téli évszakra jellemző mínusz 10 és plusz 8 fok közötti ingadozás, és a hótakaróra is szükség lenne.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint kárt okozhat a gyümölcs- és zöldségtermésben a tavaszias, enyhe időjárás. Ledó Ferenc az InfoRádiónak hozzátette: elsősorban a csonthéjasok, vagyis az őszi- és a kajszibarack lehet veszélyben. A gyümölcsösöknek két nyugalmi állapotuk van, az egyik január végéig, február 10-ig tart, ezzel bezárólag szükség van egy 1-2 hetes – mínusz 10-15 fokos – hideg periódusra ahhoz, hogy ne induljon be a idő előtt a nedvkeringés. Ha tartósan enyhe marad az idő, korai lesz a virágzás, és ha jön egy április közeli lehűlés, az épp a legkritikusabb időszakban éri a növényeket, és ez komoly fagykárokat okozhat. További problémát okozhat, hogy az enyhe időben a kártevők nem pusztulnak el, így bizonyos – főként délről érkező – fajok pusztítása korábbra várható, ami jelentős védekezési hiányosságokat okoz.

 

Megtévesztett növények

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hétfőn kiadott, múlt hétre vonatkozó elemzése szerint a legtöbb helyen száraz hétvége kivételével többször, sokfelé hullott gyenge eső, de összességében csak csapadéknyom és 10 mm közötti összeg. A több csapadék északkeleten illetve foltokban a déli országrészben esett. A talajok többnyire sárosak, a mélyebb rétegekben is jó vízellátottságúak. Továbbra is az Alföld déli részén illetve a Tisza-mentén vannak kiterjedtebb belvizes területek, de a jelenlegi száraz, meleg időjárás a száradást segíti.

Az átlaghőmérséklet az elmúlt héten mintegy 6-7 fokkal az ilyenkor megszokott fölött alakult. A napi minimum és maximum hőmérsékleti rekordok egyaránt megdőltek a hétvégén. A tartósan fagymentes déli országrészben már napok óta 15 fok körül alakul a legmelegebb órák hőmérséklete, így egyes növények nedvkeringése is beindult. Főként a déli lankákon rügyeznek a gyümölcsfák, és megkezdődött a metszés is. A ködösebb, párásabb északkeleti országrészben ezek a folyamatok még nem jellemzőek, nyugalomban van a természet. A meleg időnek megfelelően a talaj hőmérséklete is jóval magasabb az ilyenkor megszokottnál, 5 cm-es mélységben 5-7 fokos értékek a jellemzőek.


Csapadék igen, kemény fagy még nem várható


Ami pedig a január 8-14. közötti agrometeorológiai előrejelzést illeti, az OMSZ szerint keddig marad a meleg, majd fokozatos lehűlés következik. Kedden délután délnyugat felől egy frontrendszer, majd csütörtökön egy tőlünk délre örvénylő magassági hidegörvény felhőzete éri el hazánkat, a hétvégén pedig egy Északkelet-Európa fölött elhelyezkedő nagy kiterjedésű anticiklon lesz időjárásunk meghatározója. Így a héten jellemzően sok lesz fölöttünk a felhő, napsütéses időszakokra kedden főként a nap első felében illetve vasárnap lehet számítani. Szerdán és csütörtökön elsősorban a Dunántúlon várható eső, a Nyugat-Dunántúlon akár 20 mm is eshet. Pénteken és szombaton már többfelé számítani lehet csapadékra, de csak 2-5 mm közötti mennyiség valószínű, északkeleten ennyi sem, és az esőt szombaton egyre többfelé havas eső, a hegyvidéki területeken havazás váltja fel.

A hőmérséklet a kezdeti 8-15 fokos maximális értékekről a hét közepére 5-10, majd vasárnapra 1-5 fokra esik vissza. A hajnali fagyok először északkeleten térnek vissza péntektől, majd vasárnaptól egyre nagyobb területeken csökken fagypont alá a hőmérséklet, de a jelenlegi számítások szerint -5 foknál erősebb fagyok a héten nem valószínűek. Ennek megfelelően a talaj hőmérséklete is fokozatosan csökkenni fog, de az ország nagy részén vasárnap estig még fagypont fölött marad az 5 cm-es talajhőmérséklet. (További részletek itt.)


(nak.hu)

A Növényvédelmi Portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információk Elfogadom