Volna munkaerő-tartalék a kertészeti ágazat számára

Megjelent: 2017. december 08. 10:13
A mezőgazdaságot érintő munkaerő-piaci trendekről és kihívásokról tanácskozott az Országgyűlés kertészeti albizottsága. A munkaerő-hiánynak több oka van, viszont van olyan kör, amit fel tudna szívni a kertészeti ágazat.


Szinte már örökzöld „sláger”: a kertészeti ágazat megszenvedi a kínos munkaerőhiányt. A téma súlyára való tekintette néhány hónappal ezelőtt, a debreceni Farmer expón egész napos helyzetelemzést tartottak a szakemberek, kitérve az okokra és a kitörési lehetőségekre is. Most a parlament mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága is úgy érezte, az előrelépés – esetleges további kormányzati lépések megtétele – érdekében szükséges foglalkoznia a témával.

A december 6-i megbeszélést Hamza Eszter, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa egy munkaerő-piaci áttekintéssel indította, és mint mondta, a mezőgazdaságra általánosságban is jellemző a munkaerő-hiány, és ez több, együttesen is ható okra vezethető vissza. Így például a népesség évek óta folyamatosan csökken; a belföldi és külföldi elvándorlás (Kelet-Magyarországról Budapestre, illetve az Észak-Dunántúlra, valamint a határon túlra) erősödik – ez jelenség különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéket érinti, ahol a kertészeti ágazat igazán honos –; a kereseti szint a mezőgazdaságiban nem éri el még a nemzetgazdasági átlagot sem (előbbi 204, utóbbi 263 ezer forint); az idénymunkára, az agráriumban való közfoglalkoztatásra vonatkozó szabályok nem előnyösek a munkaadók számára; a gyakorlati tudás és az informatikai ismeretek hiánya (utóbbi a precíziós gazdálkodás miatt számít); valamint a szakképzés gyengeségei.

Mindezt Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra országos kertészeti osztályának elnöke annyival egészítette ki, hogy a kamara időben felismerte a problémát, komolyan foglalkozik vele, mert ha nincs megoldva, akkor nem fejlődik a kertészeti ágazat. Hozzátette, a gondokat enyhítendő fogadta el nemrég a parlament – kamarai kezdeményezésre – a mezőgazdasági idénymunka rugalmasabb és teljesebb kiszolgálását lehetővé tévő új jogszabályokat. Az osztályvezető további három területen lát még javulási lehetőséget: a munkaerő-megtartásban – hogy a cégek ne egymástól csábítsák el az alkalmas dolgozókat –, a szakképzés javításában – ami az erősödő és szükséges gépesítés, illetve a precíziós gazdálkodás terjedése miatt fontos –, és a közfoglalkoztatottak mezőgazdaságba – állandó munkaerőként – való visszaterelését. Ehhez kapcsolódva Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke megjegyezte, a helyi kezdeményezésre, a megyében készített felmérés szerint a szabolcsi mezőgazdaság, élelmiszeripari cégek 1097 főt tudnának egész évben foglalkoztatni.

A közfoglalkoztatottak mezőgazdasági alkalmazását olykor a helyi önkormányzatok akadályozzák

 

A versenyszférába való átirányítás a kormányzat törekvése is – Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint a kormány komplex intézkedésekkel igyekszik a munkaerő-piaci gondokon. A munkaadók érdekében tett lépésként említette az egyszerűsített foglalkoztatás könnyítését, a személyi jövedelemadó mérséklését, a munkahelyvédelmi akciótervet és a társasági adó csökkentését. A csomag elemeként 2020-ig 150 ezerre kívánják csökkenteni a közfoglalkoztatást, hogy a munkavállalók elsősorban a versenyszférában keressenek és találjanak munkát. (A megszólalók közül többen is szkeptikusak voltak a közfoglalkoztatottak hatékonyságával kapcsolatban: például azért, mert a cégek nem közvetlenül szerződhetnek az adott személyekkel, vagy azért is, mert egyes önkormányzatok pont a mezőgazdasági idénymunkák idejére hirdetik meg saját települési közmunkáikat.) Mindenesetre jelzésértékű volt Farkas Sándornak, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnökének megjegyzése: úgy vélte, egyes megyékben a közfoglalkoztatotti körben már nincs akkora tartalék, amennyi az agrárium problémáin érdemben javítana.

Volna viszont más területen munkaerő-tartalék. Feldman Zsolt szerint akár a nyugdíjas szövetkezetek is be lehet vonni az agráriumba, Rácz Katalin, az AKI munkatársa szerint hosszú távon a duális képzésben, a tanulói szerződések számának növelésében rejlik jó lehetőség, míg Hamza Eszter a mezőgazdaságból korábban kikerült 40 év alattiak és felsőfokú végzettségűek visszavezetésében lát még kiutat. Több felszólaló is megemlítette, hogy a visszatereléshez és a megtartáshoz elengedhetetlen a bérfelzárkóztatás, a sok kézi munkát igénylő munkafázisok termelékenyebbé, korszerűbbé és könnyebben végezhetővé tétele. A résztvevők egyetértettek abban, hogy mindezt további jogszabályok átalakításával, valamint a képzés folyamatos biztosításával lehet elősegíteni.


(nak.hu)

A Növényvédelmi Portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. További információk Elfogadom